Rólam

1994-ben születtem Veszprémben, egyke katonagyerekként. Mikor édesapám volt gyermek, még nem volt televízió sem. Számukra a világot a könyvek nyitották meg. Apukám pedig ilyen szempontból (is) kalandor lélek volt. Imádott röpke pár órára egy másik világba elvonulni. Ebből kifolyólag több ezer könyv vett körül nap mint nap. Fiatalkoromban nem szerettem olvasni, mert a diszleksziám miatt gyakran megszóltak a tanáraim.
Iskolásként nehezen illeszkedtem be közösségekbe; általánosban egyáltalán nem tudtam, ezért barátok híján elképzeltem magamnak száz más világot. Egyikben szuperhős voltam, másikban autóversenyző, néha hercegnő is.
Gimis éveimben - valami elvetemült ötlettől vezérelve - egy blogoldalon osztottam meg egy fanfictiont, amit akkoriban hatezer ember olvasott. Rendkívül motiváló volt a posztok alatt a pozitív véleményeket olvasni. Miután kijártam a középiskolát dolgozni kezdtem, így az írás, amit a gimiben csináltam csak egy szép élményként lett lezárva, viszont még léteztek a fejemben azok a világok. Bár felnőttként már nem feltétlen hercegnő akarnék lenni, tudom azt , hogy az írás szabadság. Számomra az, hogy van egy hely, ahol az lehetek aki a valóságban nem (boszorkány, űrhajós, énekes), magát a szabadságot jelenti. Azt hiszem, édesapám is hasonlóképp érezte magát mikor olvasott.
A könyvek szeretetét -bár másképp- tőle örököltem.
Bár még nincs akkora tapasztalatom, igyekszem a legjobbat kihozni magamból.
Remélem nektek is elhozhatok egy kis szabadságot a munkáimmal.

Olvass tovább